Racionalitás és lélek találkozása - Vedd kezedbe az életed irányítását!

Önkép - Molnár Marinettával

Döntés a további életünkről

2020. június 24. - Molnár Marinetta

decision-5291766_1920.jpg

A minap egy kedves barátnőmmel beszélgettem a másoknak való megfelelésről és önmagunk vállalásáról, a döntéseinkről. Ezután átküldött nekem egy korábbi cikket Meryl Streepről. Mindig is kedveltem a színésznőt nem csak a filmjei, de a kisugárzása miatt is. Néhány évvel ezelőtt tökéletesen megfogalmazta, mi az amit már nem működtet az életében, és ezzel a döntéssel csak a Jót engedi be. Szuper kis "hitvallás".
"Bizonyos dolgokhoz nincs már türelmem. Nem azért, mert arrogáns vagyok, hanem egyszerűen azért, mert az életem elért egy pontra, ahol már nem akarom az időmet olyan dolgokra pazarolni, amelyek elszomorítanak vagy fájdalmat okoznak. Nincs türelmem a cinizmushoz, a szélsőséges kritikához és bármiféle elváráshoz. Már nem akarok olyanoknak megfelelni, akik nem kedvelnek engem, olyanokat szeretni, akik nem szeretnek viszont, olyanokra mosolyogni, akik nem mosolyognak vissza rám. Többé egyetlen percet sem pocsékolok azokra, akik hazudnak, vagy manipulálnak. Úgy döntöttem, nem tűröm meg a tettetést, a képmutatást, az őszintétlenséget és az üres gazsulálást. Nem érdekelnek a pletykák. Gyűlölöm a konfliktust és a hasonlítgatást. Egy olyan világban hiszek, ahol az ellentétek megférnek egymás mellett, ezért elkerülöm a konok és rugalmatlan embereket. A barátságban nem állhatom a lojalitás hiányát és az árulást. Nem jövök ki azokkal, akik képtelenek bátorítani és dicsérni. Untatnak a túlzások és nehezen viselem azokat, akik nem szeretik az állatokat. És mindezek felett, nincs többé türelmem azokhoz, akik nem érdemlik meg a türelmemet."

meryl-streep-bl-magazine.jpg

Bizonyára sokan felhördülnek, hogy milyen kemény szavak ezek, de ha előítéletek nélkül újra átolvassuk a sorokat, erőt tudnak adni ezek a kijelentések. Csak gondoljunk bele, hány kapcsolatot ural a megfelelés, elvárás. Hány barátságban van az, hogy a felszínes beszélgetéseken túl igazából nem számíthatsz a másikra. Hányszor kell mosolyt erőltetnünk az arcunkra még akkor is, amikor fáj, csak hogy ne mutatkozzunk gyengének. Hányszor viseljük el a cinikus megjegyzéseket, és nem reagálunk rá semmit. Hányszor erőltetnek ránk olyan pletykákat, amikre igazából nem vagyunk kíváncsiak, de belemegyünk, nehogy "antiszocnak" tituláljanak. Hányszor versengenek velünk - gyakran még a barátok is - és úgy teszünk, mintha nem vennénk észre vagy nem érdekelne minket. Mi több, ha történik velünk valami jó, nem tudnak dícsérni, bátorítani, hanem elkezdik magukat fényezni. És hányszor kell türelmesnek lennünk azokkal, akik ezzel visszaélnek, újra és újra, mi pedig nem szólunk, nehogy elveszítsük őket. 

Kereshetjük a kifogásokat, hogy ennek ez és ez az oka, meg ezért és azért nem zárjuk le ezt a folyamatot, de a lényeg ugyanaz marad: tovább működtetjük a játszmázást. Továbbra is benne maradunk egy méltatlan helyzetben. És igen, egy ilyen kapcsolódást csak határozottan lehet lezárni vagy új mederbe terelni, mert a mismásolással csak elnyújtjuk a szenvedést. Nem bántani kell, hanem őszintének lenni. Először is magunkhoz. Mi az, ami jó nekünk, mi az ami nem. Mi az, ami még belefér, és határozott vonallal elkülöníteni azt, ami már nem. Ha ez megvan, már ténylegesen, kizárólagosan a mi döntésünk lesz, hogy kiállunk-e magunkért, és csak a Jót engedjük-e be. 

Ha Te is hasonló helyzetben érzed magad, és/vagy szeretnél változtatni az életeden, kérlek látogass el a www.onkep.com oldalra és keress bizalommal!

Marinetta

 

A bejegyzés trackback címe:

https://onkep.blog.hu/api/trackback/id/tr7615912968

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása