Amíg nem tudjuk megfogalmazni, hogy pontosan milyen kapcsolatra vágyunk, milyen értékrenddel rendelkező férfit/nőt szeretnénk magunk mellé, addig a bizonytalanságunk tükröződik vissza a választásainkban is.

Kisgyermekként elképzeljük életünk párját, mint egy igazi, romantikus hőst/hősnőt, és az évek előre haladtával folyamatosan árnyalódik a kép, mígnem sok esetben arra ébredünk 30-40-50 évesen, hogy benne vagyunk egy olyan kapcsolatban, ami tele van lemondásokkal, kompromisszumokkal, semmi tisztelet, semmi érzelem, csupán a harag magunkra, a társunkra, az életre, hogy miért ezt kaptuk.

Ma azzal hívott a párom, hogy reggel azon gondolkodott, hogy milyen szerencsések vagyunk, hogy amellett ébredünk, akit tiszta szívből szeretünk, becsülünk, miközben annyi olyan kapcsolat van, ahol a házastársak már-már gyűlölik egymást, és úgy beszélnek egymással, mint más a kutyájával. Elgondolkodtam ezen, hiszen mindez - a jó öreg szerencse mellett - főként döntés kérdése. Hogy inkább egyedül vagyok, mintsem egy rossz viszonyrendszerben.

Bizonyára többen voltunk már méltatlan kapcsolatokban, azonban be kell látnunk, hogy az is a mi választásunk, a mi döntésünk volt. Az is, hogy benne maradtunk, vagy lezártuk. Hogy mit engedtünk meg a másiknak, és meghúztuk-e az „eddig, és ne tovább” határvonalat. Nekem is volt olyan tapasztalásom, amibe ha belecsúszom, és nem kapok észbe, egy kőkemény lelki terrorban és manipulációban találhattam volna magam. De köszönöm, NEM! Amint észrevettem a jeleket és tudatosítottam magamban, hogy mindez hova vezet, azonnal kiléptem. Azonban sokan képtelenek erre, mert félnek az egyedülléttől, a másiktól, a környezet reakcióitól, hogy mit fognak szólni a szomszédok, és megmagyarázzák maguknak, hogy túlérzékenyek, és biztos ők is sok mindenben hibásak. És tűrnek, mindaddig, míg végül totálisan elvesztik a reményt, ÖNMAGUKAT, és elhiszik, hogy nekik nem jár a boldogság.

Érdemes sorra venni, hogy mik azok a pontok, kérdések, amikre fontos, hogy milyen választ adunk magunknak. Őszintén.

Például meg tudom fogalmazni, hogy miért választottam a páromat? Szerelem vagy egy jó/praktikus/hasznos/előnyös döntés volt? Miért vagyok vagy nem vagyok boldog mellette? Fel tudok rá nézni? Ő tisztel engem? Érzelmileg biztonságban érzem magam? Milyen hatással vannak ránk az anyagiak? Biztos vagyok abban, hogy sosem bántana (testileg/lelkileg)? Magamat adhatom a kapcsolatban, felszabadult lehetek, vagy folyamatosan szabályoz engem? Támogatja a baráti kapcsolataimat, vagy szépen lassan elszigetel tőlük? El tudja ismerni a másik fél, hogyha nincs igaza? Tudunk megbocsátani egymásnak? Merünk őszinték lenni egymással? Merjük kimutatni az érzelmeinket? Egyenrangú félként kezel, vagy próbál elnyomni? Akar büntetni, bosszút állni rajtam? Fontos az, hogy kinek van igaza? Feltölt vagy leszív a másik jelenléte? Hasonló az értékrendünk? Mit akarunk közösen az élettől? Hogyan vélekedünk a gyermeknevelésről? El tud így fogadni engem, vagy folyamatosan a hibáimat sorolja? Többnek érzem magam mellette, vagy egyre kevesebbnek? Szokott dicsérni? Figyel arra, hogy ne alázzon meg nőiességemben/férfiasságomban, emberi mivoltomban? Milyen stílusban beszél velem? Érezteti velem, hogy szeret – és nem csak a maga módján? Kifogások, hárítások, a másik hibáztatása fontosabb, vagy a közös megoldás? Jobb vagy rosszabb, boldogabb vagy keserűbb embernek érzem magam mellette? Ha a barátnőm/barátom lenne egy ilyen kapcsolatban, mit javasolnék neki?

És még sorolhatnám. Viszont azt látni kell, hogy ha az ezen kérdésekre adott válaszok nem tetszenek, akkor jön a mi felelősségünk. Hogy felismerjük, ha valamin lehet változtatni, és azt is, ha nem. Hogy mennyit érünk saját magunknak. Hogy a gyermekeinknek milyen mintát és értékrendet adunk majd tovább. Megmutathatjuk, hogy nem kell elviselni a boldogtalanságot és a kínlódást. Hogy aki hisz abban, hogy jobbat érdemel és tesz is érte, az el is fogja nyerni méltó jutalmát. Önismeret, önszeretet és következetesség, felelősségvállalás kérdése.

Ha Te is hasonló helyzetben vagy, és/vagy szeretnél változtatni az életeden, kérlek látogass el a www.onkep.com oldalra és keress bizalommal!

Marinetta