A párkapcsolati és munkahelyi problémák mellett a barátság kérdése foglalkoztatja legtöbbször az önismereti alkalmakon, coaching üléseken résztvevőket. Érthető, hiszen sokak számára a barát olyan, mint egy fogadott testvér, szövetséges, akár megmentő, kapaszkodó, vagy az egyedüli, aki meghallgat minket. Azonban többen ott követik el a hibát, hogy többet látnak bele ebbe a kapcsolatba, és olyan elvárásokat támasztanak a másik felé, amik a barátnak megugorhatatlanok, kényelmetlenek, és egy idő után már elviselhetetlenek.

Vegyük sorra, mik a leggyakrabban előforduló „barátsággyilkos” helyzetek, viselkedési formák, amikre érdemes odafigyelni, és elgondolkodni azon, hogy valóban barátságról van-e szó.

Kisajátítás – Te az én barátnőm vagy!

Nem, ez sajnos nem csak tinédzser korban jelenik meg. Volt olyan 41 éves coacheem, aki arra panaszkodott, hogy megfullad a barátnőjétől, mert az folyamatosan hívogatja, elszámoltatja, hogy a másik miért nem kereste, ha pedig elmegy másokkal meginni egy italt, akkor arról ő miért nem tudott, miért nem volt ott. Mint kiderült, a kisajátító hölgy minden, életében meg nem kapott törődést, szeretetet a coacheemtől igyekezett bezsebelni, és már-már úgy kezelte a barátságukat, mint egy párkapcsolatot – sajnos a rossz fajtából, féltékenységi jelenetekkel és zsarolással tűzdelve. Nem árulok el nagy titkot azzal, hogy ez nem egy egészséges baráti viszonyulás, és képes tönkretenni a többi kapcsolatunkat is.

Kihasználás 

Az szerencsés, ha mind a két fél hasonlóan áll a kölcsönadás, meghívás, felajánlás kérdéséhez. Azonban ez sokszor totálisan félrecsúszik, és az egyik fél alapnak veszi, hogy a másik meghívja pl. egy italra, ebédre, vagy fizeti a taxit. Van az az élethelyzet (pl. az egyik elveszíti a munkáját), amikor ez természetes, és nem okoz kihasználtság érzetet, de miután elhárul a probléma, és ennek ellenére is azt érzed, hogy visszaélnek a jóindulatoddal, javaslom minél hamarabb felhozni ezt a témát és megbeszélni. Igen, kínos. De ha ez elmarad, vagy folyamatosan rosszul és lenyúlva fogod érezni magad, vagy egyszer csak szakad a cérna, és lezárod a barátságod.

Folyamatos negativitás

Ez is egy gyakori jelenség. Önismeretben járt hozzám egy férfi, aki gyermekkori barátjáról mesélte el, hogy egyszerűen már nem bírja elviselni. Mindenért más a hibás, mindenki érdekember, borzasztó. Mindezt undorral az arcán mondja. Azért nem jut egyről a kettőre a munkájában, mert rossz a főnöke, vagy a kollégája elviselhetetlen, vagy szimplán mert „hülye az egész kompánia”. Arról, hogy nincs barátnője, szintén más tehet, és egyszerűen nem lehet normális párt találni, mindenki csak le akarja húzni és csak a pénzes, kigyúrt pasik kellenek a nőknek. Kérdeztem a hozzám járó urat, hogy mégis mit ad neki ez a barátság? „Gyomorfekélyt. Már a házasságomra is rossz hatással van, mert egy-egy találkozás után lejövök az életről, és ezt kapja a családom. De mit tegyek? Ő ilyen.”

Nem kell megmentőt játszanunk, és nem is változtathatunk meg senkit. Az az ő csomagja. Megérthetjük, hogy ő így működik, de ezt nekünk nem kell elfogadnunk és asszisztálnunk hozzá, mi több, az elszenvedőjévé, áldozatává válnunk. És erre nem mentség, hogy régóta ismerjük az illetőt.

Irigység

Noha ezek a jelenségek nemtől függetlenek, mégis több hölgy panaszkodik erre felvállaltan. Sokszor ez akkor jön ki, ha az egyik fél sikeresebb a munka vagy a párkapcsolatok terén. Szerencsés esetben – és azt gondolom, ez egy barátság alapja – örülünk a másik boldogságának, de lássuk be, hogy amikor valakit folyamatosan csak a kudarcok érnek, egy idő után már nem lehet könnyű ugyanazzal az őszinteséggel örvendezni annak, hogy másnak bejött az élet. Azt gondolom, hogy ha ez a helyzet, ezt meg lehet beszélni, lelket önteni a másikba, és megvárni, hogy történik-e változás a hozzáállásában. Mi például a barátaimmal hiszünk abban, hogy a közvetlen környezetünk nagy hatással van az életünkre, így amikor egyikünk vezető pozíciót kapott, hamarosan mindenki sikeresebb lett a munkájában. Egy volt munkahelyemen pedig az egyik lány társaságban, miután az egyik hölgyet eljegyezték, sorra mentünk esküvőkre és babaváró partykra. :) Természetesen az egy másik helyzet, ha a „barátunk” annak szurkol, hogy egyedül maradjunk – sajnos ez gyakori eset -, mondván ne legyen már ő az utolsó szingli a világban, és ugyanez igaz az a munka világára is. Ha titkon vagy vállaltan, cinikusan  annak örül, hogy valami nem jön össze nekünk, ott szerintem nem lehet barátságról beszélni.

Rivalizálás

Az előző folytatása. Többször azonban mindkét fél belemegy ebbe a játszmázásba, és negédes hangon dicsekednek egymásnak, hogy milyen hódításaik, sikereik vannak, és próbálják felülmúlni a másikat. Ha ez egyoldalú, és azt látjuk, hogy már nem jó érzés megosztani a „barátunkkal” az örömünket, mert vagy lekicsinyli, kifigurázza, vagy figyelmen kívül hagyja és túl akarja szárnyalni, akkor ismételten csak érdemes átgondolni, mit jelent számunkra a barátság.

Zökkenők még a legjobb barátságban is vannak. De nem mindegy, hogy milyen érzéseket kelt benned a másik, és hogy milyen a dinamikája a kapcsolatotoknak. Mindenekelőtt érdemes tisztázni magunkban, mit jelent számunkra és a másik fél számára a barátság, és hogy őszintén megbízhattok és számíthattok-e a másikra.

Nem vagy egyedül a problémáddal! Ha Te is hasonló helyzetben érzed magad, és/vagy változtatni szeretnél az életeden, kérlek látogass el a www.onkep.com oldalra és keress bizalommal!

Marinetta