Bizonyára Ti is olvastatok már jó pár cikket ez ügyben, és talán beszélgettetek  olyan hölgyekkel (esetleg Ti is azok vagytok), akik magukat ebbe a kategóriába sorolják. Magabiztosak, megállnak a maguk lábán, vannak céljaik, és számos olyan tulajdonsággal rendelkeznek, amiket sokan szeretnének magukénak vallani – azonban a párkapcsolat, a magánéleti boldogság gyakran elkerüli őket. Itt persze nem arra gondolok, hogy egyedül nem lehetnek elégedettek az életükkel, SŐT, véleményem szerint akkor tud valaki igazán boldog lenni a párja mellett, ha először egyedül, magában megtalálja ezt az érzést. Azonban társas lények lévén igenis jó érzés, ha van mellettünk egy igaz társ, akire számíthatunk, akivel megoszthatjuk örömünket, bánatunkat, és akivel együtt építkezhetünk az életben.

Jó pár hölgy járt már nálam, akik ilyesfajta problémával küszködtek, és azért is tudom őket tökéletesen megérteni, mert korábban én is a „csoport tagja” voltam. Mi több, számos olyan nő vesz/vett körül, akik vagy átélték már életük ezen periódusát, vagy éppen benne vannak.

Érdemes sorra venni, mik lehetnek azok a mondatok, buktatók, tévhitek, illetve azok az önnyugtató, önigazoló elképzelések, amik gátolhatják a szingli, erős nőket abban, hogy párra leljenek.

„Nincs egy normális férfi sem.”

Van olyan hölgy ismerősöm, akin a legtöbben ledöbbennek, hogy miért is van az, hogy negyvenen túl még egyedül van, nem volt még igazán komoly, hosszan tartó párkapcsolata. Kimondottan csinos, szép, van humora, egzisztenciája, nem szorul rá egy férfira, kellemesen lehet vele időt tölteni. És mégis.

Miután többet megtudtam róla, a világképéről, sztereotípiáiról, kezdett kitisztulni a kép. Elmondása szerint – amit gyakran hangoztat nagyobb társaságokban, férfiak előtt – „egy normális pasi sincs, mindegyiknek van valami defektje”. Mindig a negatívumot látja az emberekben, „ezzel ez a baj, annak meg az a problémája, hogy...” És a rossz tulajdonságok sorának sosincs vége.

Egyik alkalommal, amikor erről kiselőadást tartott körbe néztem, hogy erre hogyan reagálnak a férfiak. Dicséret illeti őket, mert senki sem vette magára, intelligensen elmosolyogták magukat és tovább álltak. Én is kellemetlenül éreztem magam, mert kimondottan sértő dolgok hangzottak el, és belegondoltam, hogy ha valaki folyamatosan azt vallja, hogy rajta kívül mindenki tökéletlen, az nem túl vonzó. Nem véletlenül a monológ végére két barátnője maradt csak a teremben a 10 fős társaságból.

Fontos látnunk ebben azt is, hogy mindez önbeteljesítő jóslatként is működhet. Ha mindig azt kántáljuk magunkról, hogy nekünk senki sem jó, nagy valószínűséggel előbb-utóbb igazunk is lesz.

„A férfiak a buta libákat szeretik, megijednek az okos nőktől”

A Bibliában is benne foglaltatik: boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa. Itt azonban nem erről van szó. Természetesen nehéz megjósolni, melyik férfinak mi jön be, de az általam megkérdezett urak elmondása szerint a butaság cseppet sem vonzó. Legalábbis ha komoly kapcsolatra vágynak semmiképp. Nem érdemes azokat a „viszonyokat” példaként említeni, amik a külvilágnak szólnak, és egyik-másik fél szépségéről, tehetős hátteréről vagy sikeréről szól. A hasonló hasonlót vonz elve alapján ahol túl nagy a szakadék a két fél értékrendje, érdeklődési köre, céljai, stb. között, ott a hosszútávú boldog párkapcsolatnak jóval kisebb az esélye, mint ellenkező esetben. Ráadásul a kezdeti fellángolás után ki szeretne folyamatosan vitatkozni, ellenkezni, a másiknak bizonygatni a saját igazát? Ez fárasztó.

Azonban van egy fontos dolog. Az általam megkérdezett urak mind okos nőre vágynak. De az okos nem jelent egyet az okoskodóval, illetve azzal, hogy ezt folyamatosan bizonygatni kell. Az egyik coacholtam arról számolt be, hogy a felesége a főnök a házban – több ízben diktátornak nevezte -, és már szembeszállni sincs ereje, inkább ráhagyja, még ha papucsnak is tartják a barátai. „Pedig annyira örültem, hogy egy okos, talpraesett nőt veszek feleségül, azzal nem számoltam, hogy irányításmániás.”  Érdemes önvizsgálatot tartanunk. El tudjuk fogadni a másik fél igazát? Be tudjuk látni, ha tévedtünk? Tudunk NŐK lenni a kapcsolatunkban és tudjuk FÉRFIKÉNT, tisztelettel kezelni a párunkat?

Azt hiszem, talán ez mindennek az alapja. Itt nem arra gondolok, hogy egy nő nem kereshet többet, vagy egy férfi nem végezhet „női” házimunkát, hanem arra, hogy ha egy nő maszkulin vonásokat húz magára, az nem lesz túl vonzó. És felesleges belemenni olyan bizonygatásokba, hogy „de a pasik önállótlanok, valakinek kézben kell tartania a dolgokat”, hiszen a mi döntésünk, hogy kivel alkotunk egy párt.

Itt senki nem állítja azt, hogy a nők tehetnek mindenről, de azt igen, hogy mi változtathatunk a saját hozzáállásunkon, viselkedésünkön. Ha erősnek és sérthetetlennek mutatjuk magunkat, hogy várjuk el, hogy érzékeny, sérülékeny nőnek kezeljenek? Ha szeretnénk, hogy lássák a gyengébb oldalunkat, érdemes láttatni azt. Persze ne essünk át a ló túloldalára, és játsszunk szerepet, mintha mi lennénk az életképtelen, megmentésre szoruló leányzók – hamar kibukik, hogy nem ez a valódi énünk.

„Egy igazi férfi többet keres a barátnőjénél”

Számtalan beszélgetést folytattam erről férfi kollégáimmal, barátokkal. Kényes téma, és van olyan ismerősöm, aki hallani sem akar arról, hogy őt egy nő tartsa el. Azonban vannak, akik lazábban kezelik ezt a kérdést, hiszen mint sok minden az életben, ez is forgandó. Volt olyan ügyfelem, akinek a férje több, mint egy évig munka nélkül volt, hiába járt állásinterjúról állásinterjúra, a hölgy tartotta el, és mikor már a végsőket rúgta volna a kapcsolat, a férfi kapott egy állást, havi nettó 1.500.000 forintos fizetéssel. Azóta is együtt vannak, és nemrég megszületett az első babájuk.

Nem azt vallom, hogy a nő keressen többet, és ez a normális, de lehet, hogy azáltal dobunk el magunktól egy szuper lehetőséget a boldogságra, mert nem vagyunk hajlandóak lazítani az elvárásainkon.

Összegezve: nem kell feladnunk magunkat ahhoz, hogy párra leljünk, de nagyban segíthetjük a folyamatot, ha önvizsgálatot tartunk, és felismerjük a saját gátjainkat – mi több, dolgozunk magunkon. Akár párban, akár egyedül, de sokkal könnyebb és élvezhetőbb lesz az életünk.

Ha Te is ehhez hasonló helyzetben találod magad és szeretnél változtatni vagy válaszokat kapni kérdéseidre, látogass el a www.onkep.com oldalra és fordulj hozzám bizalommal.

Marinetta