Racionalitás és lélek találkozása - Vedd kezedbe az életed irányítását!

Önkép - Molnár Marinettával

A Bridget Jones-szindróma

Az egyedülálló harmincas és a párkapcsolat kérdése

2020. június 27. - Molnár Marinetta

bridget-jones-e1502705454102.jpg

Fiatalabb koromban, amikor először láttam a Bridget Jones naplóját, rengeteget nevettünk a barátnőimmel az abszurd helyzeteken. Egyedülálló harmincas nő, nem jönnek össze a kapcsolatok, munkahelyi flörtökbe keveredés, rettegés a magánytól, család aggódik, hogy mikor lesz már pasi, ismerősök, rokonok pedig a gyerekről faggatnak, és megjegyzik, hogy „ki ne fuss az időből”. És az a kultikus jelenet, amikor Bridget párokkal ül egy asztalnál, és megkérdezik tőle, mi van ezzel a korosztállyal, hogy annyi harmincas nő van egyedül? Szegénykém poénnal próbálja elütni a megalázó helyzetet, és azt válaszolja, hogy bizonyára a testüket elborító kelések sem segítik a párra találást.

Emlékszem, mennyit nevettünk, annyira kínosnak és elképzelhetetlennek találtuk ezeket a filmjeleneteket. Sose gondoltam volna, hogy hamarosan az élet letörli sokunk arcáról a mosolyt, és szembesít a nagyvilág elvárásaival.

Az elmúlt napokban több coaching alkalmam is erről szólt: a férjezett barátnők - akik közül többen egyébként borzasztó boldogtalanok a kapcsolatukban – nem szállnak le a coacheekról, mondván „szedj már végre össze valakit”, ki fogsz futni az időből” és „talán egyedül akarsz megpusztulni?”. Mindezt persze merő jóindulatból. Mert mindenki annyira tudja a tutit. És ami a legjobb, hogy nem csak a „barátok”, rokonok, de még az ismeretlenek is veszik a bátorságot, hogy hasonló megjegyzéseket tegyenek az egyedülállóknak, nem tudván, hogy az a valaki éppen akár meddő, vagy mondjuk a 10. sikertelen lombikprogramon van túl, ne adj Isten egy szexuális abúzus történt vele.

woman-4721873_1920.jpg

Megdöbbentő ez a fajta nyomás, amit a harmincas nőkre helyez a társadalom, hiszen ha tanultál, legyen már karriered, legyél sikeres, legyél vonzó, csinos, legyen pasid, minél hamarabb férjed, és gyereked. És persze légy tökéletes mindegyik szerepben! Ha pedig kilógsz ebből, akkor le vagy sajnálva, és „jóindulatból” kapod az aggódó megjegyzéseket, tanácsokat. Az egyik coacheem, Zsuzsa, sorra mondta le a családi, baráti alkalmakat, mert folyamatosan ő és a szinglisége volt a téma, a testvérei és legjobb barátnői már férjhez mentek, így ő maradt a „vénlány”, akit ki lehet oktatni. A csavar pedig az volt a történetben, hogy az egyik házas barátnő férje egyik látogatás alkalmával megcsókolta, és azt mondta, mindig olyan nőre vágyott, mint amilyen ő, és mennyire nem tud felnézni a feleségére, akinek semmi ambíciója nincs, nem is akar dolgozni, a férfi tartja össze a családot, és egy hatalmas hazugságban élnek. Természetesen a feleség rendszeresen azzal dicsekszik Zsuzsának, hogy a férje még mindig mennyire szerelmes belé, és folyamatosan a lányukkal hármasban tesz fel képeket a közösségi média felületeire, hesteg tökéletescsaládomvan, hesteg szeretaférjem, hesteg feleségvagyok...

És ez finoman szólva nem egy egyedi eset, megdöbbentő, hány ilyen történetet hallok.

Szóval szuper, ha valaki párkapcsolatban, házasságban él, tényleg nagy boldogságot és biztonságot adó érzés, ha van kire támaszkodni és megosztani valakivel az életet, de az öröm közepette próbáljanak meg tapintattal lenni azokra, akik még nem tartanak itt. Igen, lehet, hogy tényleg bénáznak a kapcsolataikkal. Lehet, hogy pont mindig mellényúlnak és újra és újra elkövetik ugyanazokat a hibákat. Lehet, hogy makacskodnak, jégkirálynősködnek, játszák a megközelíthetetlent. Lehet hogy épp ellenkezőleg, sokat flörtölnek és randiznak, de valahogy nem jön össze. De lehet, hogy tudatos a döntés, és először magukat teszik rendbe, hogy igaz kapcsolatban élhessenek később. Lehet, hogy nem állnak még készen. Lehet, tovább tart felépülniük, miután összetört a szívük.  Lehet, nem jött el még az igazi. És még sok minden más lehet. Akár ők tehetnek erről, akár nem, az ő dolguk.

Barátként, családként annyit tehetünk, hogy szeretjük és támogatjuk őket, hogy ne érezzék azt, hogy egyedül maradtak a világban. Ha beszélni szeretnének erről, vagy tanácsot kérnek, majd szólnak. De ne erőszakoljuk a bölcsességeket és a tutit a másikra, mert az nem hogy nem segít, hanem csak még jobban elkeseríti azt, aki éppen mélyponton van az életében.

Amennyiben magadra ismertél, és/vagy szeretnél változtatni az életeden, kérlek látogass el a www.onkep.com oldalra és keress bizalommal!

Marinetta

A bejegyzés trackback címe:

https://onkep.blog.hu/api/trackback/id/tr5815970792
Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása