Racionalitás és lélek találkozása - Vedd kezedbe az életed irányítását!

Önkép - Molnár Marinettával

Ki mennyire akarja a kapcsolatot?

2020. szeptember 27. - Molnár Marinetta

ke_pernyo_foto_2020-09-27_22_42_11.png

Vannak hölgyek, akik nagyon meg akarják oldani a kapcsolati problémájukat, és sokszor úgy vélik: ők jobban tudják, mire van szüksége a másik félnek. Ezért mindenféle megoldással próbálkoznak: cikkeket, videókat mutatnak a párjuknak, pszichológushoz, különböző gurukhoz küldik őket abban bízván, hogy ők majd "nagyon megmondják" az uraknak, hogy hogyan is kellene viselkedniük egy kapcsolatban és jobban értékelniük a hölgyeket.

A minap olvastam egy zárt csoportban egy elhagyott nő üzenetét: „Kérek mindenkit, hogy küldjön energiát a páromnak, hogy rájöjjön, én vagyok neki az igazi, és az a jó neki, ha mi együtt vagyunk.” Szerencsére volt néhány reagáló, aki megemlítette, hogy tiszteletben kellene tartani a férfi szabad akaratát, döntését, de falra hányt borsó: „Higgyétek el, mindent nekem köszönhet, mellettem fejlődött olyanná, mint amilyen most, csak most valamiért megingott és nem tudja úgy értékelni, amit tőlem kapott.” Alig ocsúdtam fel ebből a történetből, jött a következő: egy hölgy mesélte el – szintén a közösségi médiában -, hogy párját már a sokadik terápiára „vonszolja el”, de még mindig nincs áttörés a kapcsolatukban. A következő cikkben ezt olvasom: „Nem becsüli meg, hogy ilyen szuper nője van, ha én otthagynám, nem kellene senkinek.” No, mondom ez így sok lesz egyszerre, erre újabb fórum, újabb story: „Én évek alatt kikupáltam, semmire nem volt képes nélkülem, erre elhagyott, és most egy másik nő aratja le a babérokat, aki a nyomomba sem ér.”

Miről is van szó? Hogy ezek a hölgyek annyira becsülnék a párjukat? Nem. Tiszteletben tartják őket vagy a döntésüket? Nem.  Elfogadják őket anélkül, hogy meg akarnák változtatni? Nem. Ellenben azt éreztetik velük, hogy semmit sem tudnak maguktól, mindent egy nőnek köszönhetnek, már-már életképtelenek és jelentéktelenek a nagybetűs NŐ nélkül.

Akkor nézzük, mi ebben az alapvető ellentmondás. A nagybetűs NŐ soha nem akarna lealázni és manipulálni egy férfit. Márpedig muszáj szembenézni a ténnyel: a fenti esetek mindegyikében a férfi olyan szerepbe van belekényszerítve, ahol vagy mérsékelten „jóképességű”, vagy kevésbé életképes/talpraesett vagy éppen kiszolgáltatott, de semmiképpen sem egy karakteres, maszkulin, értelmes, védelmező típus. És ezt a szerepet nem lehet szeretni, maximum eltűrni, kibírni, elviselni.

Sokszor hallom, hogy a nagyon irányító hölgyek „kiherélik a férfiakat”. Szó sincs róla. Sajnos a szomorú tény az, hogy ezek a hölgyek válnak férfiassá, pedig pont ez az, amit nem szeretnének. A leuralt urak pedig vagy beletörnek ebbe a helyzetbe – márpedig innen nem lehet királynővé tenni a másik felet -, vagy erőt vesznek magukon, és újra férfivá válnak – legtöbbször egy másik nő oldalán. Aki ezt engedi nekik. Aki nem akarja megváltoztatni őket. Aki nem akar mindent jobban tudni.

Igen, ez sokszor borzasztó nehéz. Hallom is a kérdéseket: „akkor hagyjam, hogy hülyeségeket csináljon?” vagy „akkor fogadjam el, hogy soha nem lesz belőle semmi?” esetleg „akkor maradjunk a megszokott rosszban és éljünk egymás mellett, mint két lakótárs?”.

A válasz: A MI DÖNTÉSÜNK, hogy milyen kapcsolatban szeretnénk élni. Ne azt szeressük, hogy milyen lehetne a mellettünk lévő pasi, hanem azt, amilyen! Ha pedig azt nem szeretjük, nem tetszik, nem fogadjuk el, miért is vagyunk vele? Mit akarunk tőle? Ha azt mondta a kapcsolat elején, hogy ő hetente többször bulizik, vagy nem akar komoly kapcsolatot, vagy gyereket, akkor ezt miért hánytorgatjuk fel 2 hónap múlva? Azt hittük megváltozik? Erre alapozni nem épp bölcs döntés.

Fontos a tisztánlátás. Ha úgy megyünk bele egy kapcsolatba, hogy már az elején azt tervezzük, mit hogyan akarunk megváltoztatni a másikban, a körülményeiben, a személyiségében, szokásaiban, annak legtöbbször kudarc lesz a vége. És ez nem (csak) az ő kudarca lesz. Good to know...

Összegezve: ha azt érezzük, hogy csak mi akarjuk a kapcsolatot, csak mi teszünk érte, mi akarunk megoldani mindent, és folyamatosan noszogatni kell a másikat, ott valami nem stimmel. De ne akarjunk mi lenni az irányítók, akik mindent a kezükbe vesznek és egyedül akarnak megoldani. Érdemes leülni egy őszinte beszélgetésre, hogy ki mit is vár pontosan a kapcsolattól és hogyan érzi magát benne. Mi sosem tudhatjuk jobban, mit szeretne a másik fél, mint ő maga.

Ha Te is hasonló helyzetben vagy és/vagy változtatni szeretnél az életeden, kérlek látogass el a www.onkep.com oldalra és keress bizalommal!

 

 

A bejegyzés trackback címe:

https://onkep.blog.hu/api/trackback/id/tr2216217872
Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása